A digitális átalakulás egyik legnagyobb akadálya, ha a fejlesztői, üzemeltetési és biztonsági csapatok nem működnek szorosan együtt. Erre nyújtanak megoldást a DevOps, DevSecOps és AIOps megközelítések, amelyek nemcsak ezeket az alapvető problémákat kezelik, hanem egy új, intelligens és automatizált működési modellt is kínálnak. A cikk célja, hogy bemutassa az említett technológiai innovációk alapfogalmait, és rávilágítson, hogyan segíthetik elő a vállalatok fejlődését és versenyképességét a digitális átalakulás korában.
A siló probléma: Hogyan akadályozza az elkülönült működés az innovációt?
Az IT környezetekben a silók olyan elszigetelt csapatokat jelentenek, amelyek nem osztják meg egymással az információkat, és nem működnek összehangoltan. Ez különösen problémás, ha a csapatok ellentétes érdekek és prioritások mentén dolgoznak. A fejlesztői csapatok (Dev) számára a gyorsaság a legfontosabb, hiszen teljesítményüket a termelési környezetbe juttatott kódváltoztatások száma alapján mérik. Ezzel szemben az üzemeltetési csapatok (Ops) a stabilitásra összpontosítanak, mivel az ő sikerüket a rendszer rendelkezésre állása és megbízhatósága határozza meg.
Ez az alapvetően eltérő szemléletmód gyakran eredményez konfliktusokat, késedelmeket és telepítési problémákat, amelyek akadályozzák a hatékony munkavégzést és a digitális innováció előmozdítását.
Hogyan oldható fel a Dev és Ops csapatok közötti érdekellentét?
Az ügyfelek elvárásainak való megfelelés és a piaci verseny okozta nyomás a fejlesztői (Dev) és üzemeltetési (Ops) csapatok közös célja lehet. A digitális világban az ügyfelek gyors, megbízható és folyamatosan fejlődő szoftver megoldásokat várnak, miközben a frissítésekből eredő leállások már nem megengedhetők. Egy-egy leállás ugyanis milliárdos veszteségeket és súlyos reputációs károkat okozhat. Gondoljunk csak a digitális fizetési megoldások használatának Covid19 óta történő megugrására vagy az online vásárlások globális mennyiségére.
Ezen elvárások teljesítéséhez alapvetővé vált a folyamatos integráció és folyamatos szállítás (CI/CD) alkalmazása.
A CI/CD elv alkalmazása
A CI/CD elv megszakítás nélküli, automatizált folyamatot teremt a szoftverek fejlesztéséhez, teszteléséhez és telepítéséhez. A folyamatos integráció (CI) lehetővé teszi, hogy a fejlesztők gyakran és rendszeresen egy közös kódbázisba dolgozzanak, ahol a kód azonnali tesztelésen esik át, minimalizálva a hibák előfordulását. A folyamatos szállítás (CD) pedig garantálja, hogy az ellenőrzött kód automatikusan telepíthető legyen különböző környezetekbe, beleértve a termelési rendszereket is. Ez a megközelítés gyorsabb fejlesztési ciklust, jobb kódminőséget és kevesebb hibát eredményez.
A CI/CD sikerének kulcsa a Dev és Ops csapatok szoros együttműködése, mivel az automatizált folyamatok csak összehangolt munkával működhetnek hatékonyan.
DevOps: Összhang a csapatok között
A DevOps egy olyan megközelítés, amely egyesíti a szoftverfejlesztést és az üzemeltetést, hogy a csapatok hatékonyabban és gyorsabban tudják szállítani az alkalmazásokat és szolgáltatásokat. Az alapja elsősorban nem a technológiai, hanem a kulturális átalakulás és szemléletmód váltás, amely lebontja a fejlesztői (Dev) és üzemeltetési (Ops) csapatok közötti silókat, miközben rugalmas folyamatokat és modern technológiákat vezet be. A DevOps folyamatát ma már fejlett eszközök, például a Dynatrace is támogatják. A DevOps fő céljai az IT-műveletek automatizálása, a hibák gyors kiszűrése és a szoftverek gyorsabb piacra juttatása.
Nézzük végig a DevOps életciklusát technikai szempontból:
1. Tervezés (Plan):
A DevOps folyamat első lépése a célok meghatározása és a kockázatok elemzése. Az agilis módszertanok segítségével a fejlesztési ciklus kis, kezelhető egységekre osztható. A Dynatrace Service Level Objectives (SLOs) funkciója segít mérhető célokat kitűzni, például a rendszer rendelkezésre állására vagy a válaszidőre vonatkozóan. Ezek az SLO-k beépíthetők a DevOps pipeline-ba, biztosítva, hogy a fejlesztés során végig követhetőek legyenek.
2. Fejlesztés (Develop)
A Dynatrace integrációja a CI/CD pipeline-ba lehetővé teszi a kódminőség automatikus ellenőrzését már a fejlesztési szakaszban. Így automatikus elemzést nyújt quality gate-ként a kód teljesítményéről, hibaarányokról, és például a 3dr party biztonsági sérülékenységéről.
3. Tesztelés (Test)
A DevOps-ban a tesztelés nem egy külön fázis, hanem integrált része a fejlesztési folyamatnak, hogy a hibákat már a korai szakaszban kiszűrjék. Különböző tesztelési eszközökkel, például Selenium, JUnit vagy TestNG, folyamatosan ellenőrzik a kód minőségét. Az automatizált tesztelés esetén a Dynatrace Performance Testing funkciója valós idejű betekintést nyújt a kód hatásaira, például a válaszidőkre vagy az erőforrás-felhasználásra.
4. Szállítás (Deliver)
Automatizálhatja a kód telepítését különböző környezetekbe, beleértve a staging és termelési rendszereket. Olyan eszközök, mint a Docker és Kubernetes, lehetővé teszik az alkalmazások konténerizációját, így a szoftver bármilyen környezetben futtathatóvá válik. A konténerizált alkalmazások telepítésekor a Dynatrace automatikusan figyeli az új verziók hatását a rendszer egészére, és további eszközöket is kínál a release előtti és utáni teljesítmény összehasonlítására (Compare).
5. Üzemeltetés és monitorozás (Operate and Monitor)
A monitorozási szakaszban a Dynatrace Observability platformja kulcsfontosságú szerepet játszik. Az AI-alapú Davis® Assistant automatikusan azonosítja a problémák gyökérokát, ezzel felgyorsítva a hibák elhárítási idejét, csökkentve a MTTR-t. Az end-to-end trace monitoring és a valós idejű adatok lehetővé teszik, hogy az üzemeltetési csapat azonnal reagáljon bármilyen rendellenességre, még mielőtt azok hatással lennének az ügyfelekre.
6. Folyamatos fejlesztés (Continuous Improvement)
A Dynatrace által biztosított analitikák és riportok segítenek azonosítani a fejlesztési folyamat gyenge pontjait. Az összegyűjtött adatok alapján a csapatok finomíthatják a pipeline-t, optimalizálhatják az SLO-kat, és folyamatosan javíthatják az alkalmazások teljesítményét.
A Dynatrace segítségével a DevOps-ciklus minden szakasza optimalizálható, így a csapatok hatékonyabban dolgozhatnak, miközben biztosítjék a kiváló ügyfélélményt.
DevSecOps: A biztonság új dimenziója
A DevSecOps a DevOps evolúciójának következő lépcsője, amely beépíti a biztonsági szempontokat a szoftverfejlesztési életciklus (SDLC) minden szakaszába. Az alapelv az, hogy a biztonságot már a legkorábbi szakaszokban kezelni kell – ezt nevezik „shift-left security”-nek, vagyis a biztonság előtérbe helyezésének. A DevSecOps célja, hogy proaktívan kezelje a biztonsági problémákat, miközben lehetővé teszi a gyors és magas minőségű szoftverszállítást.
A DevSecOps technikai szempontból azt jelenti, hogy a biztonsági szempontokat a szoftverfejlesztés teljes életciklusába (SDLC) integrálják, már a legkorábbi szakaszoktól kezdve. Automatizált eszközökkel, mint a Dynatrace, azonosítják a kód sebezhetőségeit a fejlesztés és a CI/CD pipeline során. A minőségellenőrzési kapuk (quality gates) biztosítják, hogy csak a biztonsági előírásoknak megfelelő kód kerüljön telepítésre, miközben a (zero-day) sérülékenységeket is képesek felismerni és kezelni. A valós idejű megfigyelési eszközök az alkalmazások és infrastruktúra biztonsági állapotáról folyamatos információt nyújtanak, így a csapatok azonnal reagálhatnak a fenyegetésekre. Mindez lehetővé teszi, hogy a szervezetek gyorsan és biztonságosan szállítsanak magas minőségű szoftvereket.
AIOps: Mesterséges intelligenciával támogatott DevOps
Az AIOps (Artificial Intelligence for IT Operations) az IT-rendszerek modern működésének alapja, amely a mesterséges intelligenciát és az automatizációt használja a növekvő komplexitású IT-környezetek kezelésére. A Gartner 2016-os bevezetése óta az AIOps széles körben elterjedt, és az IDC előrejelzése szerint 2026-ra a világ 2000 legnagyobb vállalatának 90%-a fogja alkalmazni az AIOps eszközöket, hogy gyorsabb döntéseket hozzanak a munkaterhelések kezelésében és az automatikus hibajavításban.
Az AIOps lényege, hogy valós időben elemzi az IT-infrastruktúrából származó óriási mennyiségű adatot, azonosítja a problémák gyökérokát, és – a megfelelő automatizációval – akár emberi beavatkozás nélkül is képes megoldásokat nyújtani.
Az AIOps négy alapvető képességre épül, amelyek az IT-rendszerek intelligens és hatékony működésének alapját képezik.
- Megfigyelhetőség (Observability): Az AIOps a logok, metrikák és trace-ek elemzésével biztosítja az IT-rendszerek teljes átláthatóságát. Ez kulcsfontosságú a nagyméretű, dinamikus IT-környezetek kezeléséhez, különösen nyílt szabványok, mint például az OpenTelemetry alkalmazásával.
- Automatizáció (Automation): Az AIOps célja akár egyszerű repetatív, vagy bonyolult folyamatok automatizálása, beleértve a hibakezelést, az operatív műveleteket és a DevOps-folyamatokat. Ez csökkenti az emberi beavatkozás szükségességét, és gyorsítja a hibajavítást, valamint időt nyer a csapatoknak a kreatív feladatokra.
- Kiterjeszthetőség (Extensibility): A modern IT-környezetek szétszórt és folyamatosan változó jellege miatt az AIOps megoldásoknak valós idejű tudatosságot kell biztosítaniuk az IT-rendszer minden rétegén, integrálva azokat bármilyen technológiával vagy platformmal.
- Azonnali cselekvőképesség (Actionability): Az egyszerű figyelmeztetéseknél tovább lépve az AIOps kontextuális elemzéseket kínál, amelyek pontos információt adnak a fejlesztőknek és SRE csapatoknak a probléma gyökérokáról és annak megoldásáról.
Az AIOps tehát a DevOps kiterjesztéseként értelmezhető, amely biztosítja, hogy az IT-rendszerek működése intelligensen, automatizáltan és proaktívan történjen, csökkentve a manuális beavatkozás szükségességét.
A digitalizáció feltételei: Út a sikeres átalakuláshoz
A szervezetek digitalizációjában a megfelelő DevOps stratégia kialakítása alapvető szerepet játszik. A DevOps, DevSecOps és AIOps nemcsak az IT-műveletek automatizálását és gyorsítását teszik lehetővé, hanem hozzájárulnak a vállalatok agilitásának és versenyképességének növeléséhez is.
Ahhoz azonban, hogy a szervezetek teljes mértékben kiaknázhassák ezeknek a technológiáknak az előnyeit, három kritikus tényezőre van szükség:
- Haladó megfigyelési megoldásokra, mint például a Dynatrace, amelyek képesek valós időben elemezni és értelmezni a hatalmas mennyiségű adatot, ezzel támogatva az intelligens döntéshozatalt.
- Képzett szakértőkre, akik értenek a DevOps rendszerek működéséhez, átlátják az AI adta lehetőségeket, és hatékonyan együtt tudnak működni az automatizált eszközökkel.
- Stratégiai szemléletmód és szervezeti érettség: A DevOps szemlélet bevezetéséhez a szervezetnek el kell érnie a megfelelő érettségi szintet. Ha ez a feltétel teljesült, a DevOps stratégiát a szervezet üzleti céljaival összhangban kell kialakítani, és a bevezetés során az ahhoz illeszkedő megoldásokat alkalmazni.
A megfelelő eszközökkel és szakértelemmel a DevOps a vállalatok agilitását és innovációs képességét is új szintre emeli. Ez lehetővé teszi, hogy a cégek gyorsan alkalmazkodjanak a változó piaci körülményekhez, minimalizálják a leállások kockázatát, és magas színvonalú ügyfélélményt nyújtsanak.
A Telvice-nél világelső technológiák alkalmazásával támogatjuk vállalata átlátható és hatékony működését. Kérjen szakértői konzultációt, és kezdje meg a digitális átalakulás következő szakaszát velünk!
